65 éves vagyok. Középfokú ötvös, kovács, lánghegesztő, villanyszerelő, KIF2 FAM közvilágítás és csatlakozás szerelő és személyi bankár végzettséggel rendelkezem.
Házasságom előtti életemből sokan úgy ismernek, mint Halák László. Édesapám nagyon nárcisztikus ember volt, a házassága első szülöttjei mind az ő nevét kapták, mint én. Úgy éreztem, kicsit sokan vagyok!
Ezzel még együtt lehetett élni, de azzal már nem, hogy a Gyurcsány érában vállalkozásom tönkremenvén nem tudtam alkalmazottként elhelyezkedni, mindenhol elutasítottak. Az utolsó menager aki a neten elkezdett lekáderezni, felkiáltott hogy iyen emberrel nem tudnak együtt dolgozni és mutatta a Google keresőben édesapám publikációit. Hiába mondtam hogy az nem én vagyok.
(Édesapám mint a MTV utolsó párttitkárja, idős korára a valóvilágtól teljesen elrugaszkodott cikkeket publikált az akkor már kialakuló netes fórumokon, amire mégszörnyűbb válaszokat kapott.)
Így kiderült, hogy éveken át azért nem kaptam rendes munkát, mert édesapám nekem húzott ronda kondenzcsíkot a neten. Az ellehetetlenülésem pénztelenségbe, az meg a családom szétszakadásába torkollott. De ettől még az én nagy problémámtól nem szabadultam meg, tovább maradt velem az új életemben.
A bakonyjákói anyakönyvvezető hölgy megkérdezte, hogy fognak bennünket hívni házasságkötésünk után? Itt a megoldás, nevet kell változtatni!
A fenti indokaim elüldtem a névváltoztatási kérelmemben és ennek hatására a hivatal még a születésinevem is megváltoztatta!
A szocialista eszmék kiforgatása elég sok szenvedést okoztak nekem!
Utoljára a „MÜM”-ben voltam szaki. A fiataljainkat vezettem be a fémekkel való gyakorlati munka, műszaki rajz, anyagismeret, szakismeret stb. rejtelmeibe. Sok volt tanulómmal máig baráti kapcsolatot tartok fenn.
A Mi Hazánk Mozgalompápai szervezetének elnökeként a jó oldalon állva álmom váltom valóra. Álmom egy lelkes csapat, aki a környezetünkben tenni akar a változásért!
A változás Te magad légy!
A magyar nép törvénytisztelő! Jelenleg a jó erkölcsnek és etikának már meg nem felelő törvényeknek kell engedelmeskednie. A jogrend az ország és az állampolgárok ellen fordult. Lényege a közpénz "törvényes" eltüntetése, az így kiváltságot szerzettek még kiváltságosabbá tétele a mi kárunkra.
Lehet, hogy eladó az egyész világ, de Magyarország nem eladó!
Amikor először jöttünk Pápára 2010-ben, a város tele volt élettel. Mindenhol boltok, vendéglők, az utcákon sétáló-beszélgető emberek. A Fő téren jól megfértek az intézmények, vendéglők, virágok, a polgárok és parkoló autók. Itt jó élni! - mondtuk és maradtunk.
Pápát az élet alakította addig, és nem a rá erőltetett felsőbb érdek. Azóta megváltozott minden. Eltűntek a boltok, vendéglők, helyi vállalkozások jelentős része, és lettek helyettük multik. A sétáló, beszélgető, bicikliző emberek helyett pedig nagy rohangálás és forgalom rendes tömegközlekedés helyett. Mindenki sokat dolgozik és elégedetlenkedik, igazuk is van. Csak a levegő nincs megadóztatva. A megtermelt, befizetett javakat mintha kiszipolyoznák Pápáról. Nem marad itt a megtermelt pénz, hogy helyben új értéket teremtsen, üzleteket, helyi vállalkozásokat és ezáltal sok magyar munkahelyet tartson fenn, és részt vegyen a város üzemeltetésében.
Az ide látogatók mondják: szép volna a város, de elhanyagolt és koszos, sok bezárt üzlettel, szomorú emberrel.
Az egészségügy helyzetéről: az orvosok, nővérek munkája veszélyessé vált, bántják őket szóval, cselekedettel és utána elhallgatással. A legfelsőbb szinteken is rombolják presztizsüket, a hetedik bőrt is lenyúzzák róluk. Már nem vonzó ez a pálya, nincs is utánpótlás. Ezért egyre hosszabb idő múlva kerül a beteg orvos elé, vagy vizsgálatra.
A legkisebb zug is fizetős a kórház és a járóbeteg rendelők körül. Ez így van a hivatalok, bankok környezetében is. Nem tudni, meddig van az ember bent ügyet intézni, ezért többet fizet be, nehogy megbüntessék. A parkolás így még drágább. Bezzeg a nagy áruházaknál nincs parkolási díj! Egyetlen szolgáltatást kapunk cserébe: a kátyú miatt nem tud elgurulni az autónk, ha nem húzzuk be a kéziféket...
Az idősotthonok költségeit pillanatok alatt a duplájára emelték, nem törődve azzal, hogy az érintett család anyagi végveszélybe kerül a kötelező szülőtartás miatt. Ahova csak nézünk, mindenhol pénzelvonást látunk. Csak a pénz számít, nincs fölötte jelenleg magasabb érdek, pl. hazaszeretet, vagy a népjólét.
Amint lehetőséget kapunk, visszaterelünk mindent a normális mederbe, hogy Pápa és környéke megint napsütötte, békés és nyugodt, fejlődő város legyen!
Nehéz munka áll előttünk! Míg nem késő, demokratikus választások útján kell lehetőséget teremtenünk egy jobb és igazságosabb Magyarországra!
Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani.